IV. A magyar filmgy�rt�s v�ls�gos esztend�i (1986-2000)
"Haldoklik-e a magyar film?" Ez volt az a k�rd�s, amelyet a leggyakrabban, szinte szlogenszer�en ism�telgettek a nyolcvanas �vek k�zep�n. A k�sz�l� filmek sz�m�nak jelent�s cs�kken�se, a k�z�ns�ggel megroml� viszony p�nikbetegg� tette az alkot�k t�bbs�g�t. Mindenki f�h�z-f�hoz, mikrofonhoz, tollhoz kapott, �s buzg�n "morz�zta": S. O. S.! T�bb nemigen t�rt�nt. Csak kevesek kerest�k az okokat m�lyebben, kevesen t�prengtek a megold�son, �s m�g kevesebben n�ztek �nmagukba.
Szab� Istv�n: Be kell vallani, hogy a magyar filmek poz�ci�veszt�s�t j�t�kfilmjeink egy r�sz�nek sz�nvonala is okozza. A t�rsadalmat izgat� k�rd�sek tartalmas elemz�s�t �s azok �rzelemgazdag, �t�lhet� �br�zol�s�t sok esetben ateli� - jelleg, a megc�lzott k�z�ns�gr�teg sz�m�ra sem k�vethet� k�s�rletez�s v�ltotta fel. A magyar film ir�nt �rdekl�d�, azt p�rtfogol� k�z�ns�gt�l val� elszakad�st helyre kell hozni, s nyilv�nval�, hogy az egyetlen �t: rendez�inknek ism�t meg kell tal�lniuk a k�z�ns�g�ket, a n�z�k nyelv�n besz�l�, �rdekl�d�s�ket sz�nvonalas eszk�z�kkel felkelt� filmekkel, amelyek a n�zetts�get nem az eszt�tikai �rt�k �s gondolat k�r�ra ambicion�lj�k. Hadd tegy�k m�g ehhez hozz�: b�r bizonyos nemzetk�zi poz�ci�it a magyar film m�g mindig tartja, amit viszonylag nagysz�m� fesztiv�li d�ja is igazol, �m ezzel nem ar�nyosan cs�kken filmjeink megjelen�se a k�lf�ldi mozikban. (Csak p�ldak�nt eml�tj�k: a nemzetk�zi kritika �ltal oly nagyra �rt�kelt �n. "budapesti iskola" a dokumentarista ir�nyzat filmjeinek eladhat�s�ga mind a szocialista, mind a t�k�s piacon rendk�v�l csek�ly.
Arra a k�rd�sre, hogy '86-ra cs�dbe jutott-e a magyar filmgy�rt�s Drecin J�zsef, a M�vel�d�si Miniszt�rium akkori �llamtitk�ra m�g bizakod�an mondta: "Nincs, �s nem is lehet cs�dben. Sohasem felt�telezt�k, �s nem is k�v�ntuk, hogy a magyar filmgy�rt�s �nfinansz�roz�v� v�ljon, teh�t a p�nz�gyi egyens�ly�hoz �llami t�mogat�snak mindig jelen kell lenni... (Azonban) az �llami eszk�z�k nem k�vetelm�nyek n�lk�li forr�sok. Mivel a hazai piacon jelent�sen m�r nem n�velhet� a magyar filmek bev�tele, t�bb k�z�ns�gfilmet kell k�sz�teni."
A nem foglalkoztatott rendez�k egzisztenci�lis helyzet�vel kapcsolatban a volt �llamtitk�r v�lem�nye:
"...A jelenlegi helyzetben, teh�t m�r a m�ltban is, a rendez�k nem kis h�nyada munka n�lk�l maradt, nem kapott - vagy nagyon ritk�n kapott - filmk�sz�t�sre megb�z�st, de a fizet�s�t felveszi a filmgy�rt�l, minthogy ott �lland�s�tott alkalmaz�sban van. A filmgy�rnak ez teher, a rendez�ket pedig demoraliz�lja. Az a meggy�z�d�sem, hogy a hazai pr�b�lkoz�sok mellett, ha ennyi ember marad a szakm�ban, nem ker�lhet� el a k�lf�ldi munk�ra val� fokozottabb t�rekv�s. A hazai lehet�s�gek �s a foglalkoztat�si ig�nyek nem hozhat�ak teljesen �sszhangba. Sokan tekinthetn�k egy esetlegesen sz�ks�gess� v�l� p�lyakorrekci� el�tti utols� pr�b�lkoz�snak..."
1987 derek�n egy�ves el�k�sz�t� munka eredm�nyek�nt megt�rt�nt a Mafilm decentraliz�l�sa. A n�gy st�di� - Budapest, Dial�g, Hunnia, Objekt�v - teljes �n�ll�ss�ggal kiv�lt a Mafilmb�l. A addigi k�zm�vel�d�si st�di�k pedig Magyar Mozi- �s Videofilmgy�r V�llalat (Movi) n�ven kezdtek �n�ll� �letet. Kett�v�lt a Pann�nia Filmst�di� is. A rajz- �s anim�ci�s r�szleg Pann�nia Film St�di�k�nt, a szinkronr�szleg Magyar Szinkron �s Video V�llalatk�nt m�k�d�tt a tov�bbiakban. Az �tszervez�s azonban nem oldotta meg a t�lduzzasztott, k�zvetlen gazdas�gi �rdekelts�g n�lk�l, t�lnyom�r�szt k�zvetlen vagy k�zvetett �llami t�mogat�sb�l �l� szervezet probl�m�it.
A nyolcvanas �vek m�sodik fel�ben a mind jobban elm�ly�l� gazdas�gi v�ls�g, a megjelen� rugalmasabb konkurens kis szervezetek, az �llami t�mogat�s cs�kken�se, a piac liberaliz�l�sa hosszan elh�z�d� cs�dfolyamatot v�ltott ki, mely 1993-ban a Mafilm mint �llami v�llalat felsz�mol�s�hoz vezetett. Vagyon�nak k�zel 75 sz�zal�k�t az Orsz�gos Kereskedelmi �s Hitelbank Rt., a Magyar Mozg�k�p Alap�tv�ny, valamint a Hung�ria Tv Alap�tv�ny - a majdani Duna t�v� h�tt�rszervezete - vette meg. A fennmarad� h�nyad maradt az �llamot k�pvisel� �llami Vagyonkezel� Rt. kez�ben.
A folyamattal p�rhuzamosan, a nyilv�nval�an politikai ind�ttat�s� �llami cenzur�lis szerep m�rs�kl�d�s�vel, majd megsz�n�s�vel egy�tt ugr�sszer�en megn� a filmgy�rt� v�llalkoz�sok sz�ma is. Erre t�rv�nyes lehet�s�get a gazdas�g liberaliz�l�d�sa mellett az 58/1989. (VI. 15.) MT rendelet ad, amely ekkor m�g csak a videofelv�telek el��ll�t�s�t �s nyilv�nos k�zl�s�t vonja ki az �llami enged�lyez�s hat�sk�r�b�l. a 46/1990. (III.13.) MT rendelet megjelen�s�vel a mozg�k�pszakma valamennyi tev�kenys�gi ter�lete - gy�rt�s, forgalmaz�s, mozi �zemeltet�s - megsz�nik �llami monop�lium, illetve �llam �ltal enged�lyezett tev�kenys�g lenni.
1989-re vil�goss� v�lt: sokak egzisztenci�j�t vesz�lyeztetik a v�ltoz�sok Sejthet� volt: a Mafilm nem m�k�dhet tov�bb �gy, ahogy addig. A R�na utcai gy�rtelepen bel�l �les kirohan�sok, s�rt� megjegyz�sek, vad "pengev�lt�sok" zajlottak imm�r nap, mint nap. Az akkori helyzetet kit�n�en p�ld�zza az akkori igazgat�, K�zdi-Kov�cs Zsolt s.k. levele, amelyben az �t �rt t�mad�sokra reag�l, egy�ttal v�zolja a kilencvenes �vek fel� csoszog� Mafilm pillanatnyi helyzet�t, lehet�s�geit.
A V�lasz a n�vtelennek c�m� lev�l v�lem�nyem szerint meghat�roz� dokumentuma ezen id�szaknak, ez�rt v�llalkozom annak csorb�tatlan k�zl�s�re. �me:
V�lasz a n�vtelennek
Igencsak nem tisztelt Lev�l�r�!
K�nytelen vagyok �gy sz�l�tani, mert ugyan m�sodik level�t �rja nekem, de nev�t nem �rja al�. Ha van valami, amit�l ut�lkozom, ez az. Tisztelem a v�lem�ny�t, ha szembe mondja, m�g vitatkozom is vele, de �gy... M�gis v�laszolok, mert biztosan itt lapul k�zt�nk, 1400 becs�letesen dolgoz� Mafilmes k�z�tt, �s nem szeretn�m, ha azt hinn�, titkolni val�m van, vagy f�lek a v�laszad�st�l.
Az els� levele n�h�ny hete m�g szel�d volt, �vott a gy�rban kialakult "maffi�t�l", azokt�l a vezet�kt�l, akik az elm�lt �vekben kisaj�t�tott�k a v�llalatot, akik szem�lyes meggazdagod�sukra haszn�lt�k �s haszn�lj�k a Mafilm vagyon�t, poz�ci�jukat. Most m�r fenyeget�zik is. "�n mint vezet� �s Vincze �r, a helyettese a felel�s a MAFILM-n�l el�fordul� csal�sok�rt, szab�lytalans�gok�rt. �n�knek siker�lt a cs�d sz�l�re vinni munkahely�nket, vesz�lyeztetni l�tfenntart�sunkat. Tov�bbra is elt�rik, hogy bar�taik... �s sok magas nyugd�jas volt vezet� munka n�lk�l p�nzeket vegyenek fel, mik�zben a gy�r fizet�sk�ptelen lesz, �s nincs munk�nk. Azt hiszik, hogy az emberek bele fognak egyezni a kft-�k l�trehoz�s�ba az �n�k �ltal kiagyalt tisztess�gtelen felt�telek mellett csak az�rt, hogy bar�taikkal m�g kevesebb munk�val j�vedelemre tegyenek szert, mik�zben mi t�nkremegy�nk, �s nem lesz munkahely�nk?... Ink�bb azzal kellene foglalkozniuk, hogy munk�kat szerezzenek az itt dolgoz�knak, mivel fizet�s�ket is az�rt kapj�k..." �s itt j�nnek �jra a fenyeget�sek az ellenz�ki sajt�val, rend�rs�ggel �s egy�bbel.
Ezeken a lapokon olvashatja az �talakul�sr�l �rott soraimat. Ehhez, meg amit k�t �ve m�r sz�mtalanszor elmondtam, nincs sok hozz�tenni val�m. Ez a gy�r egy r�gi szerkezetben sok-sok felesleges emberrel - �s sok felesleges vezet�vel, ez is igaz - rendk�v�l dr�g�n l�tezik - ak�r gy�rt filmet, ak�r nem. F�t�nk, beruh�zunk, fizet�st emel�nk (nem keveset), megpr�b�ljuk fenntartani, ami �rt�k. Filmrendez� l�temre az�rt v�llalkoztam erre a posztra, mert szeretem ezt a gy�rat, szeretem ezt a szakm�t. Tudtam, hogy szinte lehetetlenre v�llalkoztunk: megtartani az �rt�keket egy olyan vil�gban, ahol a pillanat fontosabb, mint a hossz� t�vlatok. Mert �rt�k az emberek szaktud�sa, �rt�k �rt�k az odaad�s, a felhalmozott szellemi energia, �s �rt�k m�g ez az omladoz� gy�r is, az elavult m�termek, az �reg l�mp�k, az �sszeeszk�b�lt rakt�rak. �rt�k az, hogy tudunk �s akarunk filmet csin�lni.
A lustas�g nem �rt�k. A felfel� mutogat�s sem az. Az a szeml�let, hogy "adjatok nekem munk�t, ha m�r itt vagyok". A "nekem az kij�r". A d�lut�n h�romkor �res �r�asztalok, a k�vetel�dz�k, az irigyek, a feljelent�k: ez nem �rt�k. Az olyanok�rt, amilyen �n - �n�k? - nem volna �rdemes szalmasz�lat sem keresztbe tenni.
Ebben az orsz�gban nagy �talakul�s zajlik. Mindent �jra kell gondolnunk, �nmagunkat is. Mi�rt pont a Mafilm maradna ki bel�le? Nem marad ki, mert nem maradhat ki. Ha nem v�ltozunk, cs�dbe megy�nk, ezt pr�b�lom magyar�zni k�t �ve, mi�ta enn�l az asztaln�l �l�nk. Nem azt mondom, hogy cs�dben vagyunk. De ha nem igyeksz�nk magunk el�be menni a v�ltoz�soknak, ha nem pr�b�lunk egy korszer�, eredm�nyesen dolgoz� filmgy�rat megteremteni: nos, akkor lesz cs�d. Ha nem vagyunk k�pesek rugalmasan, egyszer�bben, olcs�bban dolgozni, a megrendel�ink itt hagynak benn�nket, van m�g az orsz�gban hely el�g, ahol filmet lehet csin�lni. Ha nem tal�ljuk meg a j�vedelmez� munka lehet�s�g�t, a saj�t legjobb munk�saink hagynak itt benn�nket. Ha nem tudjuk adminisztr�ci�nkat cs�kkenteni, vet�lyt�rsaink lek�r�znek benn�nket itthon �s k�lf�ld�n egyar�nt.
Cs�d? Tavaly �s id�n is t�lsz�rnyaljuk a Mafilm valaha el�rt legnagyobb doll�rbev�tel�t. Cs�d? Termel�si �rt�k�nk el�rte a sz�tv�l�s el�tti szintet 600 emberrel kisebb l�tsz�mmal is. Cs�d? Eg�sz els� f�l�v�nkben a szakalkalmazotti �llom�ny �jt-nappall� t�ve, szombat-vas�rnap is dolgozott. Cs�d? Le sem merem �rni, h�ny sz�zal�kos b�remel�st adtunk.
Igen, most kevesebb a munka. Kevesebb a filmgy�rt�sra ford�that� p�nz. Kevesebb a film, a t�v� j�form�n nem gy�rt j�t�kfilmet. Igen, a helyzet nehezebb, mint tavaly vagy azel�tt. Nem lehet az �llamt�l �jabb p�nzt, parip�t, fegyvert k�vetelni. Igen, �ssze kell szedn�nk magunkat. Nek�nk, valamennyi�nknek. Mind a 10 �s f�l milli�nak. Meg kell tal�lnunk az utat - egyszerre a v�ls�gb�l �s vissza Eur�p�ba. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy a Mafilm nincs nagyobb v�ls�gban, mint az orsz�g. Lehet ezt az orsz�got is fenyegetni rend�rs�ggel �s sajt�val - att�l a helyzet nem lesz k�nnyebb.
Nagy a t�t. Nem az a t�t, hogy ma vagy holnap mennyi munka lesz. Hanem hogy megmaradunk-e. �gy ezzel a szt�linista t�pus� nagyv�llalattal, ezzel az ellen�rizhetetlen, a dolgok �s a szerkezet l�nyeg�b�l fakad� pazarl�ssal, lass�s�ggal, felesleges adminisztr�ci�val �s idej�t m�lta szab�lyoz�kkal nem maradn�nk meg. M�g lehetne h�zni - egy, k�t �v - azt�n az 1400 ember foghatn� a munkak�nyv�t. A munka becs�let�t, az eg�n kezdem�nyez� k�zs�g�t, az itt felhalmoz�d� �rt�keket csak egy korszer�, az egy�nre szabott, az egy�n anyagi �s erk�lcsi �rdekelts�g�t egyar�nt sz�mba vev�, pr�b�ra tev� sziszt�ma k�pes megadni. Ez�rt nem agyr�m �s "tisztess�gtelen terv" az �talak�t�s terve.
K�nnyebb volna mindny�junknak �lni az - irigyl�sre m�lt�? - hely�nk�n. �s azt mondnai: j�jj�n, aminek j�nnie kell. Seg�tsen az �llam, a Szakszervezet vagy �ppen a J�isten. Val�ban nagy a kock�zat. De �n filmeket szoktam csin�lni, �s tudom, kock�zat n�lk�l nem megy. Kock�zat n�lk�l csak a langyos �ll�v�zbe fullad�s van. A biztos pusztul�s.
Ebben a gy�rban sok tehets�ges, fordul�kony, �tletekkel �s kezdem�nyez� k�zs�ggel meg�ldott ember van. R�juk sz�m�tunk. Akik az �j helyzetekben is feltal�lj�k magukat. Akik bel�tj�k, hogy a k�vetel�dz�s, a m�sokt�l v�rt megold�sok kora elm�lt. Akik maguk tudnak �j utakat tal�lni, nem v�rj�k m�sokt�l.
Nem volna �zl�ses Churchillhez hasonl�tani magunk, aki a h�bor� idek�n "csak v�rt� �s k�nnyeket" �g�rt. Hiszen a helyzet kor�ntsem ilyen dr�mai. Ez a szakma, mi�ta az eszem tudom, v�ls�gban van. �s mindig t�l�lte a v�ls�gokat. Most a helyzet neh�z, de csak rajtunk m�lik, kil�balunk-e?
�n b�zom azokban, akik ezeket a sorokat olvass�k, b�zom azokban, akikkel idestova harminc �vet t�lt�ttem el. B�zom mindenkiben, kiv�ve �nt, Lev�l�r�. �nt egyszer�en megvetem. �s felesleges leveleket �rnia, a k�vetkez�ket egyenesen a szem�tkos�rba dobom. �s nem f�lek a fenyeget�dz�seit�l sem. J�jjenek a sajt� munkat�rsai, nyitottak vagyunk. J�jj�n a KNEB, a rend�rs�g, a t�zolt�s�g, mindenki.
F�lni csak att�l f�lek, hogy azok, akik nem kev�s kock�zattal, nem kev�s f�radts�ggal, a siker rem�ny�ben is seg�ts�gemre vannak ezen a neh�z �ton, az ilyen reag�l�sokt�l kedv�ket vesztik, elb�tortalanodnak. Hogy amb�ci�ikat, a tenniakar�st �s a felel�ss�g�rzetet oltja ki benn�k a mocskol�d�s, a r�galmaz�s.
J� lenne tov�bbra is tudni, hogy a t�bbs�g vel�nk van.
Budapest, 1989. okt�ber 19.
K�zdi-Kov�cs Zsolt s.k.
forr�s: Mafilm h�rad�, 1989. okt�ber (Magyar Filmint�zet)
A rendszerv�lt�st k�vet�en ellentmond�sos helyzetbe ker�lt a szakma. R�ad�sul a vil�g is nagyot fordult. A kilencvenes �vek els� fel�re a k�z�ns�g is �talakult, megv�ltoztak a kor�bbi filmn�z�si szok�sok, attit�d�k. Egy�ltal�n gy�keresen megv�ltozott az emberek viszonya a mozg� k�phez. Gy�keresen megv�ltozott maga a k�pkult�ra is. A klipek t�rh�d�t�sa, a telev�zi�k �zl�sform�l�/rombol�, uniformiz�l� mivolta, az �n. "m�anyag-kult�ra" el�ret�r�se Magyarorsz�gra is kihatott, melynek hat�s�ra megv�ltozott a befogad�i k�zeg magatart�sa is. Egy, a hazai moziz�si szok�sokr�l, a kilencvenes �vek els� fel�re jellemz� trendekr�l, tendenci�kr�l sz�l� �sszefoglal� tanulm�ny nemr�giben l�tott napvil�got. Az al�bbiakban ebb�l id�zn�k.
A Mozg�K�p �s Befogad�s Alap�tv�ny tanulm�nyk�tet�ben (A moziz�s a 90-es �vek els� fel�ben, Szociol�giai f�zetek 2. Bp., 1998.) megd�bbent� (f�l)igazs�gokra, ki nem mondott t�zisekre, sokatmond� adatokra, "besz�des" t�nyekre t�maszkodva der�l ki az a mindm�ig eleg�nsan elhallgatott t�ny, mely szerint a magyar film - t�zegyn�h�ny �ve - �tmenetinek titul�lt v�ls�ga �sszef�gg t�rsadalmunk �ltal�nos kult�rak�p�vel. B�nbakkeres�s helyett teh�t els�sorban �nm�rs�kletre, �nvizsg�latra k�sztetnek e kutat�si adatok. Vagyis a hazai film presztizsvesztes�g�nek nemcsak a felk�sz�letlen alkot�k, a k�z�ns�ghez csup�n elv�tve sz�l� sz�plelkek �s a szennyre szakosodott forgalmaz�k (tisztelet a kiv�telnek!) j�rultak nagyban hozz�, hanem az �ltal�nos elv�r�sok, az ig�nyszint is jelent�sen cs�kkent, a magyar t�rsadalom eg�sz�re jellemz� (mozg�k�p-)kult�ra teh�t �nmag�ban is meg�r egy mis�t...
Hartai L�szl�: Adal�kok a mozg�k�pi m�velts�ghez; kutat�si tapasztalatok egy oktat�si program aprop�j�n - c�m� dolgozat�b�l �lesen kivil�glik: a filmes m�velts�g jelenleg nem r�sze az elv�rt �ltal�nos m�velts�gnek! Ennek pedig logikus k�vetkezm�nye, hogy a m�vekkel kapcsolatos ismeretek rendk�v�l hi�nyosak, a tud�sanyag jobb�ra lexik�lis. A filmm�v�szet recesszi�ja m�ra elmosta azt a "k�telez�" minimumot, amit mag�ra valamit ad� �rtelmis�gi �s di�k elv�rt mag�t�l e t�rgyban. A film imm�r nem esem�ny - v�lekedik Hartai -reprezentat�v darabjai sodr�dnak az �l� kort�rsi alkot�s-l�t fel�l a filmm�zeumi gett� fel�...
A legfrissebb adatok tan�s�ga szerint napjainkban a n�z� sz�k csal�di k�rben mag�ra marad a k�perny� el�tti �lm�nnyel. A mozi jelent�s�ge cs�kkent, var�zsa a m�lt�; mind�ssze k�t v�glet, a szuperprodukci�, illetve az �rt� kiv�lasztottak(?!) sz�m�ra vet�tett filmm�v�szet kegyhely�v� v�lt. A szerz�i �s a t�megfilmek ment�n kett�bontott �rt�kel�s elgondolkodtat� eredm�nye a konkr�t sz�mokon t�l, hogy az �rt�kelt mintap�rok (tan�r-f�iskol�s/egyetemista, illetve k�z�piskol�s - �ltal�nos iskol�s) nem mutatnak l�nyeges k�l�nbs�get sem a szerz�i �s a t�megfilmekre vonatkoz� adatokban, sem egym�shoz viszony�tva! Mintha egy nagyj�b�l homog�n k�rdezetti k�r nagyj�b�l egyforma karakter� tud�s-t�rk�pe rajzol�dna ki a szem�nk el�tt, ahol a filmeket szinte egyform�n dolgozz�k fel - �llap�tja meg lez�r�sk�ppen Harkai L�szl�.
Az emlegetett sz�m- �s adatsorokb�l - j� n�h�ny r�szletk�rd�s, fr�zis, sz�k szakmai defin�ci� mellett - egyetlen d�nt�, kell�en lehangol� k�vetkeztet�shez juthatunk. Manaps�g csak nagyon kevesen tudnak m�k�d�k�pes mozg�k�p-cs�r�t elk�pzelni �s k�r�l�rni, s b�r valamivel t�bben ismerik fel viszonylagos biztons�ggal az el�j�k ker�l� mozg�k�pi sz�veg alapir�ny�t, az �rtelmez�s m�r komoly gondot okoz. A fontos filmeket a mai Magyarorsz�gon kevesen l�tj�k, �s amiket l�ttak, arra se igen eml�keznek m�r! A felid�z�s k�pess�g�nek, a plaszticit�snak, az anyagszer�s�gnek a hi�nya �t�t mindenen. Hi�nyzik az �lm�ny, az indulat, s ekk�ppen egy kicsit az �let is...
�vakodn�k azonban att�l, hogy a fentiekkel, a k�z�ns�g nagyobb r�sz�re jellemz� szellemi alult�pl�lts�ggal magyar�zzam a filmgy�r (�s filmeseink) cs�dj�t. Bizony, ez csak egy az okok k�z�l. Hiszen a honi filmszakma nemcsak a k�ls� szempontoknak k�sz�nheti m�lyrep�l�s�t. Ne sz�p�ts�k: sokan alkalmatlanok erre a munk�ra, mi t�bb, etikai �rtelemben is hihetetlen�l feslett ez a szakma. Az �nz�s, az etikai szempontok olyannyira hi�nyoznak a filmk�sz�t�k palett�j�r�l, hogy a magyar filmes t�rsadalom eln�zte, elfogadta m�g azt is, hogy �rdemtelen vezet�k d�nt�se alapj�n lerombolj�k a ferencv�rosi filmtelepet. A "semmi �g�n" meghozott sz�k l�t�k�r� d�nt�s alapj�n n�h�ny �ve a volt h�rad�/dokumentumfilmes birodalmat, a R�na utcai k�zpont alegys�g�t, a ferencv�rosi "kettes telepet" lerombolt�k, sz�tz�zt�k.
Gyarmathy L�via: M�r egy rohadt f�sz�l sem �l meg ott! Ott, ahol felbecs�lhetetlen�l �rt�kes celluloid-tekercsek b�jtak meg a rakt�rak m�ly�n, ott, ahol m�r a h�szas �vekben l�tezett a filmipar, ott, ahol val�j�ban e sz�zadi hist�ri�nkkal szembes�lhett�nk, ma gusztustalan tucatbenzink�t pomp�zik. Elk�tyavety�lt�k az eszk�z�ket, a kamer�kat potom �ron passzolt�k el. S�rnival� az eg�sz.
R�zsa J�nos rendez�, az Objekt�v Filmst�di� st�di�vezet�-helyettese k�rd�semre v�laszolva szint�n meger�s�tette: "...ez egy rossz l�p�s volt. Mint annyiszor ebben az orsz�gban - tette hozz� -, pillanatnyi r�sz�rdekek k�zt elsikkadt a l�nyeg. �s mint m�r annyiszor, az �llam nem dobott fel�nk ment��vet. J�llehet a magyar film elismerten meghat�roz� kultur�lis �r�ks�geink k�z� tartozik, ha a hatalom filmgy�rt�sunkhoz f�z�d� viszony�t elemezz�k, kev�s elismer� sz�t sz�lhatunk. Eddig m�g minden �j korm�ny �j terveket sz�tt, ahelyett, hogy v�gre - az el�z� �vek negat�v tapasztalataib�l kiindulva - megjel�lt�k volna a f� csap�sir�nyt. A "kettes telep" lerombol�sa ennek a hozz��ll�snak, no �s a szakma �ltal�nos �llapot�nak volt k�sz�nhet�."
1994-re megkondult a v�szharang a Magyar Filmgy�rt� V�llalat felett. T�bb sz�zmilli�s ad�ss�got halmozott fel. Bizonyos ter�leteken fizet�sk�ptelenn� v�lt, s ez�rt bankfel�gyelet al� ker�lt. Az egykor szebb napokat, prosperit�st, sikereket l�tott R�na (volt Lumumba) utcai birodalomban, de Pasar�ten is - a m�termek k�rny�k�n meg�llt az �let. �s csak nagyon nehezen indult be �jra.
Vincze L�szl� (a Mafilm akkori megb�zott igazgat�ja): A Mafilm csak akkor tud fennmaradni, ha m�k�d�s�t kiz�r�lag piaci alapokra helyezi s nem veszi (mert nem is veheti) figyelembe a kultur�lis �s szoci�lpolitikai szempontokat... Nem tehet m�st a Mafilm, mint hogy a "l�ghaj�b�l" kidob�l mindent, amit csak lehets�ges. Felt�telezhet�en el kell adnia �d�l�it, a Pasar�ti �ti �s a f�ti telepeken pedig ak�r a filmszakm�t�l t�volabb es� v�llalkoz�sokba is bele kell v�gni...
Vincze utas�t�sa alapj�n meg is indult a "karcs�s�t�si" folyamat. Egyes r�szlegek (p�ld�ul a hangoszt�ly vagy a k�lcs�nz�s) �n�ll�ak lettek, k�eft�sedtek, m�s oszt�lyokat �sszevontak. Emellett ezerk�tsz�zhetven dolgoz�juk k�z�l majd' h�romsz�zt�l megv�ltak...
Mafilm - a felsz�mol�s �tj�n
1991. november: Az egyik legnagyobb hitelez� (t�bb mint sz�zmilli�val) a Budapesti �s Pest megyei T�rsadalombiztos�t�si Igazgat�s�g felsz�mol�si elj�r�st kezdem�nyez a Mafilm ellen. Az ad�ss�g 600 milli� forintot tesz ki, ebb�l 200 milli� kamat �s b�ntet�kamat (1990 k�zep�n m�g - szak�rt�k szerint - 1,7 milli�rd volt a Mafilm-vagyon.)
1992. j�nius 15.: A F�v�rosi B�r�s�g ism�telten meg�llap�tja a v�llalat fizet�sk�ptelens�g�t. Az elj�r�st kezdem�nyez�kh�z a sz�zn�l t�bb hitelez� k�z�l t�bben is csatlakoznak, �gy az APEH �s az �ltal�nos �rt�kforgalmi Bank is.
1992. j�lius 27.: A F�v�rosi B�r�s�g kihirdeti a c�g felsz�mol�s�t, s ezzel a Budapest Investment Magyar Befektet�si �s Tan�csad� Rt.-t b�zza meg, amely a Mafilm vagyon�t h�rom r�szre osztja.
Az els� vagyoncsoportba ker�l a 27 ezer n�gyzetm�teres R�na utcai �s a 231 ezer n�gyzetm�teres f�ti telep, a st�di�kkal, ingatlanokkal �s eszk�z�kkel. Kiki�lt�si �ra: 840 milli� forint.
1992. okt�ber 20.: A Kereskedelmi Bank Rt. �s a Portf�li� Bank egymilli� forintos t�k�vel ingatlanhasznos�t�sra Portex Kft. n�ven c�get alap�t.
1992. december 7.: A Portex nev�t Filmuni� Film- �s Telev�zi�m�sor gy�rt� Kft-re m�dos�tja, a tulajdonosok az egymilli�s t�rzst�k�t 416 milli�ra emelik.
A Filmuni� konzorcium tagjai �s tulajdonh�nyaduk:
| �V Rt |
104,5 (25,1%) |
| Kereskedelmi �s Hitel Bank |
104,5 (25,1%) |
| Hung�ria Tv Alap�tv�ny |
100,3 (24,1%) |
| Magyar Mozg�k�p Alap�tv�ny |
64,7 (14,6%) |
| Magyar Befektet�si �s Fejleszt�si Bank |
42,0 (10,1%) |
1992. december 8.: 415 milli�s aj�nlat�val - egyetlenk�nt - v�g�l megnyeri a Filmuni� a p�ly�zatot.
1992. december 28.: Az el�szerz�d�s al��r�sa.
1993. febru�r 16.: A Filmuni� Kft. a nev�t MAFILM Filmgy�rt� �s Kultur�lis Szolg�ltat� Kft-re v�ltoztatja.
1993. I. negyed�v: A MAFILM Kft jelent�sen megemeli a telep�n l�v� filmst�di� v�llalatok b�rleti d�j�t.
1993. I. f�l�v: M�r csak 270-en maradnak filmgy�ri st�tuszban (ez a sz�m 1985-ben m�g 2000 volt!)
1994. janu�r elsej�t�l a MAFILM Kft., mint MAFILM R�szv�nyt�rsas�g viszi tov�bb a gy�rat.
Mafilm Rt., avagy lesz egyszer egy filmgy�r?
1997. december: megalakul a Mafilm Akt�v St�di�.
1999. nyara: a Mafilm egyik jelent�s r�szv�nyese, az MTM kiv�lik a konzorciumb�l.
2000: A c�g t�bbs�gi tulajdonosa a Mafilm Befektet�si Kft, amely az �PV Rt. �s Magyar Mozg�k�p K�zalap�tv�ny tulajdon�ban van.
(Az egyetlen, a r�szv�nyt�rsas�gban m�g �rintett mag�nc�g, a Transatlantic Media Assocciates (TMA) Film Kft. - 32,56 sz�zal�kos r�szv�nycsomagja elad�list�ra ker�l, melyet a magyar �llam k�v�n felv�s�rolni.)
T�th Erzs�bet miniszteri biztos, a Magyar Mozg�k�p K�zalap�tv�ny f�titk�ra: A filmes vagyon jelenleg a gy�rt�k tulajdon�ban van, nagyobbr�szt a Mafilmn�l, illetve a Mafilm ut�dszervezet�n�l, kisebb r�szben a st�di�kn�l. Az 1987 el�tti filmek vagyoni jogai a filmst�di�k kft. -v� alakul�sakor bizonyos t�rsas�gokba beker�ltek, m�sokba nem: vagy az�rt nem �rt�k be a vagyonukba, hogy k�nnyebben lehessen privatiz�lni �ket, vagy az�rt �rt�k be, hogy azzal egy�tt lehessen. El�g kaotikus a k�p, de az �PV Rt. k�sz�ttetett egy �tfog� tanulm�nyt, ami harminc-egyn�h�ny �vre visszamen�leg gyakorlatilag filmenk�nt v�gigk�veti a jogok mozg�s�t... (1999-ben) meg�llapodtunk az �PV Rt. - vel, hogy nincs privatiz�ci�s k�nyszer e t�rsas�gokat illet�en. S�t a Mafilmn�l k�v�natos lenne homog�n tulajdonosi szerkezet kialak�t�sa, hogy �jra �llami �s alap�tv�nyi tulajdonban legyen... Ez �gyben t�rgyal�sok folynak a kisebbs�gi tulajdonos TMA kiv�s�rl�s�r�l. (Forr�s: Mancs - 2000. Febru�r.)
2000. m�rcius 7.: elk�sz�l a Mafilm-menedzsment �j fejleszt�si terve. ("M�diaipari Park" - program)
