I. A magyar mozi gy�kerei

A magyar filmhist�ria gy�kereihez "�sva" Lajta Andort id�zn�m: "�j szakma, �j foglalkoz�si �g sz�letett a XIX. sz�zad utols� �vtized�nek v�g�n... T�bb �vtizedes �lom val�sult meg a kinematogr�fia feltal�l�s�val. Itt nem voltak tapasztalatok, hanem az ember �nerej�b�l, esz�vel, tehets�g�vel, tud�s�val �p�tett fel �j m�v�szetet �s ipar�gat...(amely) a mai nemzed�k sz�m�ra a kult�rvil�g egyik leg�rdekesebb, legfontosabb �s legjelent�sebb...(t�nyez�j�v� v�lt)."

Magyarorsz�gon a film t�rh�d�t�sa alulr�l indult meg, trad�ci�kt�l nem k�t�tt, g�tl�stalan - els�sorban �s legnagyobb hat�ssal: amerikai - �zletemberek kezdem�nyez�s�re, akik a legkisebb �nk�lts�ggel, vurstliszer� d�szletfalport�l m�g�tti s�torban l�c�kon �l� - vagy egyszer�en �lldog�l�, ki-bej�r� - krajc�ros publikum sz�m�ra produk�lt�k az azokat mindig legjobban �rdekl� k�peket. Kezdetben a kinematogr�fi�t vet�t� helyet "kini"-nek bec�zte a magyar k�z�ns�g, mindaddig, m�g 1907 j�nius�ban a V�gsz�nh�z be nem mutatta Heltai Jen� Bern�t c�m� sz�ndarabj�t, amelyben elhangzott a Dal a mozir�l-kupl�. Ennek k�sz�nhet�en a k�znyelv �tvette, s megszerette a vet�t�hely e speci�lisan egyedi kifejez�s�t.

Tekintve, hogy egyfajta multikultur�lis funkci�t l�ttak el egykor, a k�v�h�zak d�nt�en befoly�solt�k a magyar mozg�k�p �gy�t: nem kev�s �lland� moziv� is alakult a k�s�bbiekben. Egy p�lda: 1899-ben a Kohn k�v�h�zban mutattak be mozg�k�peket. Ungerleider M�r l�tta az el�ad�st �s ut�na a Velence k�v�h�z sz�m�ra azonm�d szerz�dtette is a tulajdonost, Engel Miks�t, no �s csodatev� masin�j�t. E hely�tt hivatalosan 1899. december 9-t�l �lland�sultak a vet�t�sek. De az orsz�g m�s t�jain is h�d�t� �tj�ra indult a MOZI...

1912 �s 1919 k�z�tt m�r 32 filmv�llalat m�k�d�tt az orsz�gban. K�z�l�k is kiemelkedett a Corvin filmst�di�, a Star filmgy�r, a Ph�nix, az Astra-st�di� �s az Uher. A korszak jelent�s magyar sz�rmaz�s� rendez�i k�z�l t�bben - els�sorban a t�rt�nelmi visz�lyok, a k�z�p-eur�pai kr�zisek el�l menek�lve - a tengerent�lon futnak be sz�p �v� p�ly�t. Kert�sz Mih�ly, mint n�mafilmes, csup�n 1919-ig tev�kenykedik idehaza. A k�s�bbiekben, Michael Curtiz n�ven Hollywood �nnepelt, Oscar-d�jas (1943) szt�rrendez�je lesz. Hasonl�k�ppen alakul Sir Alexander Korda (Korda S�ndor) sorsa is. A Corvin Filmgy�r �s az els� magyar szaklapok, �gy a Pesti Mozi �s a Mozih�t) megalap�t�ja k�s�bb B�csben, Berlinben �s Hollywoodban egyar�nt meg�llta hely�t. Olyannyira, hogy a Londonban �l� magyar emigr�ns az angol film�let legjelent�sebb v�llalat�nak, a London Film Ltd.-nek a sz�l�atyja.

A sors, egyben kult�rt�rt�net�nk k�l�n�s fintora, hogy a korszakot szint�n meghat�roz�, a magyar f�ldh�z h� maradt filmeseket, Garas M�rtont, De�sy Alfr�dot, Fej�s P�lt �s a kolozsv�ri Janovics Jen�t j�form�n elfelejtette a publikum, r�ad�sul - halmazati b�ntet�s�l? - napjaink (film)lexikonjaiban is az alig-alig jegyzett, m�ltatlanul elfeledett filmesek t�bor�t gyarap�tj�k. Sorsuk, ut��let�k h�en p�ld�zza a k�lt�t, aki szerint, ki magyar f�ld�n nagy sorsra v�gyik, rokkanva jut el az �jszak�ig...

Filmgy�rt�sunk t�rt�net�ben jelent�s fordul�pontnak sz�m�tott a Tan�csk�zt�rsas�g kiki�lt�sa. Els� �zben ekkor �llamos�tott�k - igaz, csak r�vid id�re - a magyar mozit. Azt�n ism�t elitcsere k�vetkezett, �gy az 1920-as esztend� sem m�lt el nyomtalanul. Okt�ber elsej�n gr�f Teleki P�l minisztereln�k al��r�s�val megsz�letett a 8454/1920. M.E. sz. rendelet a mozienged�lyek rev�zi�j�r�l, illetve a 68.800/1920. sz. rendelet annak v�grehajt�s�r�l. A bel�gyminiszt�rium a 33.081/1922. sz. rendelete az 1920-as egys�ges szab�lyoz�s k�vetkezt�ben a mozikat a m�vel�d�s el�mozd�t�s�ra szolg�l�nak ismeri el!

"Az 1930. �v nagy esem�nye a filmiparban az - �rja a korszak jelent�s org�numa, Az Est H�rmask�nyve - hogy az egyik leghatalmasabb amerikai filmv�llalat, a Metro-Goldwyn-Mayer b�rbevette a Radius-filmsz�nh�zat �s megalap�totta a Radius-Metro-Filmpalot�t. Budapest vil�gh�res arr�l, hogy mozg�sz�nh�zai k�nyelemben, eleganci�ban, berendez�sben a vil�g metropolisainak sz�nh�zaival felvehetik a versenyt, ann�l csod�latosabb, �s az amerikai t�ke erej�nek �s az amerikai �zleti �tletess�gnek f�nyes bizony�t�ka, hogy a Radius-Metro-Filmpalota m�g a budapesti mozik k�z�tt is k�l�nleges helyet tudott biztos�tani mag�nak...A Radius-Metro-Filmpalota m�sorterv�nek mindig vannak olyan �rdekess�gei, amelyeknek jelent�s�ge t�ln� egy mozi m�sortervezet�nek keretein �s m�v�szi, irodalmi, s�t t�rsadalmi esem�nynek is tekinthet�."

Az els� magyar hangos j�t�kfilm, A k�k b�lv�ny, 1931-ben L�z�r Lajos rendez�s�ben k�sz�lt el. Azonban hangos k�z�ns�gsikerben els�k�nt Sz�kely Istv�n �s st�bja, a Hyppolit a lak�jnak k�sz�nhet�en r�szes�lt. Ezt k�vet�en azut�n megindult egy, a h�bor�ig tart� "fut�szalag-sikersz�ria": "begurult" a Meseaut� (1935), egym�st k�vett�k a filmv�sznon a Lovagias �gyek, �s v�g�l bek�vetkezett a Hal�los tavasz...

A vil�g�g�s ut�n...

...a gy�rt�s megind�t�sa sz�mos akad�lyba �tk�z�tt. Nem akadt v�llalkoz�, mert a magyar filmgy�rt�s nem l�tszott rent�bilisnak. Gy�rt�si k�lts�geit az �sszezsugorodott mozipark bev�tel�b�l nem tudta fedezni. Az 1944-ben elkezdett 14 magyar nyelv� j�t�kfilm k�z�l m�g n�gyet be kellett fejezni. 1945 �s '46 k�z�tt a gy�rt�si tev�kenys�g a minim�lisra cs�kkent. Mind�ssze k�t eg�sz est�t bet�lt� j�t�kfilm k�sz�lt el, de a harmadik megkezdett mozi forgat�sa a finansz�roz�s ellehetetlen�l�se miatt f�lbeszakadt. Rendszeres filmgy�rt�s ebben a k�t�ves peri�dusban csak a Mafirt m�term�ben folyt, ahol - egyel�re csak magyar anyagb�l - a heti h�rad� k�sz�lt.

A Hunnia Filmgy�r �zembe helyez�s�re m�gis volt es�ly, hiszen a v�llalat r�szv�nyei hi�nytalanul megvoltak, a h�bor�s k�rok helyre�ll�t�sa, a t�nkrement berendez�sek p�tl�sa jav�ban folyt. Amikor pedig a Hunnia 8 milli� peng�s "iparindit�si exkontingens hitelk�relemmel" fordult a frissen fel�ll�tott Ipar�gyi Miniszt�riumhoz, majd az �tadta a k�relmet a P�nz�gyminiszt�riumnak, megt�rt�nt a csoda: a hitelt soron k�v�l foly�s�tott�k a c�g sz�m�ra. Mi t�bb, '45. november�ben az Ipar�gyi Miniszt�rium Hitel�gyi Tan�csa �jabb 20 milli�val j�rult hozz� a gy�rt�s megind�t�s�hoz. Nem sokkal k�s�bb Gertler Viktor vez�rigazgat� bejelentette: a Hunnia Filmgy�r, k�t helyre�ll�tott m�term�nek egyik�ben �jra megindult a filmgy�rt�s. Br�dy S�ndor A tan�t�n� c�m� sz�ndarabj�b�l, Zsoldos Ern� �s Keleti M�rton v�llalkoz�s�ban k�sz�lt ism�t magyar j�t�kfilm...

Mindazon�ltal a h�bor� befejez�sekor filmgy�rt�sunk helyzete h�en t�kr�zte a magyar gazdas�gi �s politikai viszonyokat. A film�gy egyszerre t�bb miniszt�riumhoz tartozott, de ir�ny�t�s�ban k�t hivatalnak volt kiemelked� szerepe: a Bel�gyminiszt�riumhoz tartoz� Orsz�gos Mozg�k�pvizsg�l� Bizotts�gnak, illetve a Vall�s- �s K�zoktat�si Miniszt�rium M�v�szeti �gyoszt�ly�nak. A filmgy�rak eredetileg mag�nk�zben voltak, de hamarosan a politikai p�rtok �s t�rsadalmi szervezetek ir�ny�t�sa (eleg�nsabban: "p�rtfog�sa") al� ker�ltek. Az eml�tett Magyar Fimiroda Rt. (Mafirt) a Magyar Kommunista P�rthoz �s a Szakszervezeti Tan�cshoz tartozott; az Orient Filmipari Rt. a Szoci�ldemokrata P�rt tulajdon�ba ker�lt; a F�ggetlen Kisgazda, F�ldmunk�s �s Polg�ri P�rt v�llalkoz�sa a Kisgazda Mozg�k�p�zemi Rt. (Kimart) lett, m�g a Nemzeti Parasztp�rthoz a Sarl� K�nyv �s Filmtermel�, �rt�kes�t� Sz�vetkezet kapcsol�dott.

A Hunnia Filmgy�r Rt. a Gyarmat utc�ban, illetve a pasar�ti telep st�di�iban alak�totta ki b�zis�t, m�g a m�sik kulcspoz�ci�ban l�v� c�g, a Mafirt a K�nyves K�lm�n k�r�ti st�di�kat �zemeltette. A laborat�riumok k�z�l a legjelent�sebb a Sziv�rv�ny Filmlaborat�rium Kft. (a Kov�cs �s Faludi laborat�rium Gyarmat utcai telepe) volt. A filmgy�rt�s - �rthet� okokb�l - val�j�ban a propagandisztikus c�l� h�rad�k k�sz�t�s�vel kezd�d�tt meg, s b�v�lt a hasonl� sz�nd�k� dokumentumfilmes produkci�kkal.

Mint jeleztem, a h�bor� ut�ni j�t�kfilmgy�rt�s teh�t 1945 szeptember�ben, A tan�t�n�vel indult el. Ezt k�vette R�thonyi �kos Sz�p Ern� nyom�n celluloidra vitt Arany�r�ja. Majd Gertler Viktor egy temesv�ri harisnyagy�ros t�mogat�s�nak k�sz�nhet�en vitte celluloidra a Hazugs�g n�lk�lt. 1946-ban egyetlen k�sz produkci� sz�letett (P�ncz�l Lajos: Mes�l a film).

E filmeket hagyom�nyos m�don - mag�nv�llalkoz�s keretei k�z�tt gy�rtott�k, az 1947-ben, illetve '48 �sz�ig l�trej�tt produkci�k azonban a m�r eml�tett tulajdonviszonyok miatt az egyes politikai p�rtok v�llalkoz�sai voltak, ami mit sem von le a sz�letett remekm�vek (Radv�nyi: Valahol Eur�p�ban, Sz�ts: �nek a b�zamez�kr�l) �rt�k�b�l. A filmszakma helyzet�t j�l illusztr�lja a t�ny: 1938-'44 k�z�tt kett�sz�zn�gy, 1945-t�l az �llamos�t�sig ('48 �sze) t�z produkci� sz�letett.

Az 1948. augusztus 19-�n sz�letett 28/1948. sz. minisztertan�csi rendelet �rtelm�ben a Hunnia Filmgy�r Rt., az �j Magyar Filmiroda Rt., a Kov�cs �s Faludi ut�da Kov�cs Guszt�v Kft. Filmlaborat�rium �s a Magyar Filmipari Rt. Sziv�rv�ny laborat�rium elnevez�s� oszt�lya �s k�poszt�lya Magyar Filmgy�rt� nv. c�g elnevez�s alatt nemzeti v�llalatt� alakult �t, hat�rozatlan id�re, a minisztereln�k illet�kess�gi k�r�be utalva. Mindez azt is jelentette, hogy a gy�rt�sb�l a mag�nt�ke hossz� id�re teljesen kiszorult. 1949-ben �letre h�vt�k a N�pm�vel�si Miniszt�riumot, a film�gy teljes eg�sz�ben annak Filmm�v�szeti F�oszt�ly�ra ker�lt.

 

 

Vissza a lap tetej�re WebDesign honlap E-mail Vissza a f�oldalra