![]()
Vissza a f�oldalra - 1998 - 1999 - 2000 - 2001 - 2002 2002. j�lius 12.
- Merliner News - 2002. j�lius 10. A s�gor�kn�l, azaz a szomsz�dos Ausztri�ban egyre n�pszer�bbek a magyar sz�ndarabok. Pozsgai Zsolt: Liselotte �s a m�jus c�m� darabj�nak ma este az �sbemutat�ja lesz l�that� Grazban. Ez m�r nem az els� eset, hiszen tavaly a Pr�f�takering� ker�lt ugyanitt bemutat�sra. A t�rt�net egy negyven �ve fel� k�zeled� n� kapcsolatteremt�si kudarcair�l sz�l - h�t sikertelen pr�b�lkoz�s�r�l. Nikolaus Lechthaler, a helyi te�trum kiv�l� kom�di�sa m�g tavaly, a Pr�f�takering� idej�n k�rte meg a magyar szerz�t arra, hogy �rjon olyan m�vet a sz�m�ra, melyben a ny�lt sz�nen ak�r hatszor-h�tszer is elhal�lozhat. Nos, ez a fura felk�r�s meghallgatatott �s ennek nyom�n sz�letett meg a Liselotte �s a m�jus c�m� tragikom�dia. Az el�ad�s Wolfgang Atzenhofer rendez�s�ben ker�l sz�nre Grazban, a n�i f�szerepet Rosie Belic j�tssza. Pozsgai Zsolt �gy inform�lta lapunkat, hogy a grazi el�ad�sokat k�vet�en a produkci� n�metorsz�gi turn�ra indul. �szt�l pedig hazat�r a sz�ndarab �s okt�berben m�r a b�k�scsabai J�kai Sz�nh�zban Kov�cs Edit �s Karczag Ferenc f�szerepl�s�vel, a szerz� rendez�s�ben ker�l sz�nre a m�. - Merliner News - 2002. j�lius 05.
A fesztiv�l id�n is sz�nes palett�val v�rja, a k�l�nb�z� m�v�szeti �gak rajong�it. Dr�ma, operett, jazz, balett... Az esem�nysorozatot ma este Shakespeare: III. Rich�rd c�m� dr�m�j�val nyitj�k meg. A szereposzt�s par�d�s, hiszen B�lint Andr�st, T�r�csik Marit �s Kulka J�nost ritk�n l�tni egy sz�npadon. A tavalyi fesztiv�l siker�n felbuzdulva a kiv�l� hazai el�ad�k mellett, id�n is sz�mos k�lf�ldi szt�rvend�ggel emelik a fesztiv�l rangj�t. A fesztiv�lprogram egyik f�nypontja, a filmzen�ir�l m�lt�n vil�gh�r� Ennio Morricone j�lius 28-ai koncertje lesz. Olyan �r�kz�ld sl�gerek csend�lnek majd fel az �don t�ren, mint a Volt egyszer egy vadnyugat, a Volt egyszer egy Amerika, valamint A j�, a cs�f, �s a rossz sokak �ltal d�dolt sl�gerei. A karmesteri p�lc�t maga a mester veszi k�zbe. Az operarajong�k is megtal�lhatj�k a kedv�kre val� elfoglalts�got, hiszen augusztus 9-�n Bizet: Carmen-je t�ri meg az �jszaka csendj�t. De a m�faj "kistestv�re", az operett is sanszot kap a zajos k�z�ns�gsikerre: Halassi Imre g�l�j�n Straussz, Leh�r, �s K�lm�n Imre szerzem�nyei sz�rakoztatj�k a k�z�ns�get augusztus 17-�n. Fergeteges el�ad�snak �g�rkezik a Sz�z Tag� Cig�nyzenekar �s Boban Markovics Orkestar fell�p�se is. A rendezv�nysorozatot az augusztus huszadikai d�szel�ad�s z�rja: a vil�gk�r�li turn�j�r�l visszat�r� ukr�n Vrisky Balett szuperprodukci�j�t l�thatja a publikum. - Merliner News - 2002. j�nius 26.
- Merliner News - 2002. j�nius 12.
A szerd�n kezd�d�, j�nius 22-ig tart� programot a m�faji �s a tartalmi soksz�n�s�g jellemzi. Els� �zben mutatnak be itt premier-el�ad�st, de k�l�n reperto�rral is k�sz�lnek a kom�di�sok. A gyerekeket a tatab�nyai t�rsulat az Alice Csodaorsz�gban c�m� zen�s darabbal v�rja, a feln�ttek pedig egy-egy sz�nm�vet �s v�gj�t�kot, valamint k�t musicalt tekinthetnek meg. A v�rosi �nkorm�nyzat az id�n m�r 3 milli� forinttal t�mogatja a rendezv�nysorozatot, s ezen t�lmen�en 6 milli� forintot k�lt�tt a sz�npad fejleszt�s�re, a hang- �s f�nytechnika korszer�s�t�s�re. - Merliner News - 2002. m�jus 31.
A j�nius 6-�n megny�l� t�znapos sz�nh�zi tal�lkoz�n 16 t�rsulat (8 budapesti, 6 vid�ki �s 2 hat�ron t�li) l�p majd fel egy-egy produkci�val. �sszesen 28 el�ad�st tekinthet meg a publikum. A versenyprogram el�ad�sait - 163 produkci� megtekint�se ut�n - Sz�cs Katalin kritikus v�lasztotta ki. A h�ttag� szakmai zs�ri a legjobbnak �t�lt el�ad�st, rendez�st, f�rfi �s n�i f�szerepl�t, mell�kszerepl�t, a d�szletet �s a jelmezt jutalmazza, s�t dramaturgiai d�jat - esetleg k�l�nd�jat is - kiad. - Merliner News - 2002. m�jus 29.
A hagyom�nyoknak megfelel�en Erd�lyb�l �s a Partiumb�l �rkezik a legt�bb t�rsulat: Temesv�r, Kolozsv�r, Marosv�s�rhely, Sepsiszentgy�rgy, Szatm�rn�meti �s Nagyv�rad �llami sz�nh�zai mellett a marosv�s�rhelyi Sz�nm�v�szeti Egyetem, valamint Cs�kszereda �s Gyergy�szentmikl�s t�rsulata is bemutat n�h�ny produkci�t. A Felvid�ket a kom�romi �s kassai, a D�lvid�ket az �jvid�ki �s szabadkai, K�rp�talj�t a beregsz�szi te�trum k�pviseli. A reperto�ron Shakespeare �s Moli�re m�vei �pp�gy szerepelnek, mint a kort�rs hazai �s k�lf�ldi dr�ma�r�k sz�ndarabjai. A m�faji sk�la a dr�m�t�l a zen�s kabar�ig terjed. A k�s�r� rendezv�nyek sor�ban a nagyk�z�ns�g �rdekl�d�s�re tarthat sz�mot a nemzetk�zi n�pm�v�szeti ki�ll�t�s. - Merliner News - 2002. m�jus 01.
- Merliner News - 2002. �prilis 15. "Bel�zad most a hidrokozmosz / A sz�l felt�mad �s csak koszt hoz / Ha nagy a haszon, sohase osztozz / Alak�tsd magad sz�pen a korhoz..." Ezzel a kis "�tmutat�val" aj�nlja mag�t �s egy h�ten �t tart� fesztiv�lj�t a publikum figyelm�be a Pont M�hely. A MU Sz�nh�zban megtartand� te�tr�lis tal�lka m�jus 7-�n indul. Els�k�nt m�ris premierre v�lthat jegyet a k�z�ns�g. Az �j t�ncdarabnak (In Vitro) Umniakov Nina k�sz�tette el a koreogr�fi�j�t �s DJ Mango keverte hozz� a muzik�lis alapokat. M�jus nyolcadik�n egy szomork�s sz�nm�, a Hossz� nap k�vetkezik. Kilencedik�n a L�tnokok "�rkeznek". Az el�ad�s egy mikrovil�g megteremt�s�vel az �n. makrovil�gr�l sz�l. Mindezt a l�tnoks�g fogalm�n, kozmosz�n(?) kereszt�l �s �ltala k�zel�tik meg a sz�nj�tsz�k. Egy nappal k�s�bb a Tenesee Williams, Paul Celan, Walter Benjamin sz�vegeinek felhaszn�l�s�val k�sz�lt �veg �s M�k ker�l sz�nre, Jay Scheib rendez�s�ben. A vid�m, kult�r�kon �t�vel�, szerelem�ltet� produkci�ban a Pont M�hely jeles csapattagjai, �gy Baranyi Szilvia, Enyedi �va, Di�ssy G�bor, Kesz�g L�szl�, Szab� Anni szerepelnek. A teljes reperto�rt bemutatni igyekv� fesztiv�lon m�jus tizenegyedik�n a H�s�k, ez�ltal egy sz�rre�l kabar� ker�l majd f�kuszba. �s tal�n kider�l az is: hov� ment a kisnyulacska? - Merliner News - 2002. m�rcius 25. S�r� az idei �vad az Artus sz�m�ra. A kort�rs sz�nj�tsz�k nemr�giben Glasgowban, a New Territories Fesztiv�lon vend�gszerepeltek. A No�-tril�gia a Clyde foly� partj�n is sz�p sikert aratott. A folytat�s azonban m�g �g�retesebbnek t�nik. A g�rda ugyanis megh�v�st kapott az Edinbourgh Fringe Nemzetk�zi Sz�nh�zi Fesztiv�lra, ahol a K�in kalapja �s Chinvat c�m� sz�nm�veik ker�lnek "ter�t�kre". M�jusban pedig nagy "attrakci�ra" k�sz�lnek idehaza is, hiszen a saj�t fesztiv�ljukon nemcsak magukat mutogatj�k majd, hanem neves vend�g�k is lesz: a californiai Dell'Arte Players Company mutatkozik be az Artus St�di�ban. Ut�bbi t�rsulat a Paradise Lost c�m� produkci�t hozza Budapestre. - Merliner News - 2002. m�rcius 22. Forrong a sz�nh�zi vil�g. Egym�st �rik a k�l�nf�le fesztiv�lok, a jeles te�tr�lis tal�lk�k. B�r idehaza - �rthet�en - m�g az �j Nemzeti megnyit�sa az els� sz�m� t�ma, az�rt �rdemes kitekinteni a vil�g m�s t�jain zajl� nagyszab�s� esem�nyekre is.
![]() Ausztr�li�ban p�ld�ul �ppen ezekben a napokban "csengett le" az Adelaide Fesztiv�l, amely igen gazdag �s vonz� programot k�n�lt: zen�s �s pr�zai sz�nh�zi el�ad�sok, koncertek �s ki�ll�t�sok v�ltott�k egym�st k�t h�ten �t. M�rcius 15. �s 31. k�z�tt Kolumbi�ban rendezik meg a vil�g egyik legnagyobb sz�nh�zi fesztiv�lj�t, a Bogota Sz�nh�zi Fesztiv�lt. A rendezv�nyre 34 orsz�gb�l �rkeztek a megh�vott t�rsulatok. A k�zel 1000 el�ad�s a v�ros k�l�nb�z� helyein (parkok, plaz�k, terek, sz�nh�zak) szemre v�telezhet�ek. Az esem�nyr�l b�vebb inform�ci�kat tartalmaz hivatalos honlapjuk, melynek c�me: www.festivaldeteatro.com.co. M�rcius 29. �s �prilis 1. k�z�tt Sydney is "beindul" a Darling Harbour Utcasz�nh�zi Fesztiv�llal. A h�rek szerint a Rainbow Circus Playground zsongl�rk�d�, g�lyal�bon j�r� �s egy ker�ken bicikliz� mag�nsz�mai p�rgethetik fel majd k�l�n�sk�ppen a helyiek hangulat�t, tehetik nem mindennapiv� a nagy utcai bulit. - Merliner News - 2002. febru�r 15. Hazai �sbemutat�ra k�sz�l az (m) Sz�nh�z. A B�nfalvy �gi nev�vel f�mjelzett sz�ncsoport Botho Strauss: Kicsi �s nagy c�m� sz�nm�v�t mutatja be - els� �zben - febru�r 21-�n. A helysz�n: a l�gym�nyosi MU Sz�nh�z. A Kicsi �s nagy voltak�ppen egy jelenetf�z�r. A m� igencsak dr�maiatlannak sz�m�t a hagyom�nyos szerkezet� darabok t�kr�ben. A tematikailag t�k�letesen elk�l�n�l�, epikusan h�mp�lyg� jeleneteket a f�szerepl�, Lotte (B�nfalvy �gi) rendezi egys�gg�, az � dr�mai alakja j�rja sorra a modern �rtelemben vett passi�j�t�k st�ci�it. A darab egyetlen emberfeletti elszakad�si k�s�rlet, amely �j, saj�t egzisztencia helyett testi-lelki sz�thasad�st eredm�nyez. Lotte el akar v�lni �js�g�r� f�rj�t�l, hogy v�get vessen a m�r am�gy is k�l�n�l�snek, �s az elv�lt n�knek j�r� �llami �szt�nd�jb�l nyelveket tanulhasson. A vil�g tolm�csa akar lenni. F�rje elz�rk�zik a seg�t�s lehet�s�ge el�l, �gy Lotte k�nytelen tov�bb �llni, �s keresni ak�rkit, akinek oldal�n m�g a t�rsadalom fogaskerek�nek �rezheti mag�t, aki mellett �lheti a h�tk�znapi emberek mindennapjait. Egyik st�ci�t k�veti a m�sik, vissza nem lehet t�rni. Lotte egyre k�ts�gbeesett er�fesz�t�seket tesz, hogy tartozzon valakihez, f�rfihoz vagy n�h�z, mag�nyoshoz vagy csal�doshoz, ismer�sh�z vagy vadidegenhez, b�rkihez, aki engedn�, hogy Lotte rajta csillap�thassa seg�teni akar�s�t, �s aki viszonozn� azt. De nem k�r senki a szeretni akar�s�b�l, tikkaszt� l�ny�b�l, szel�d humor�b�l, szembet�n� tehets�g�b�l, Lotte pedig mind jobban al�mer�l f�rje eml�k�ben, kiszorul a mindennapokb�l, �s "elp�rolog"... - Merliner News - 2002. janu�r 28. Ruttkai �va �s Latinovits Zolt�n eml�k�n nem tud kifogni az id�. Hi�ba v�ges az emberi l�t �s az eml�kezet, e k�t jeles sz�nm�v�szt napjainkban is sz�mon tartja a k�z�ns�g. Olyannyira, hogy - e kiv�teles "csillag�ll�st" felismerve - a Duna t�v� a napokban megjelentett egy �j, �zl�ses bor�t�ba b�jtatott videokazett�t is. A szalagon Szigethy G�bor filmjei (S�r�s ut�n: Latinovits, K�nny �s mosoly: Ruttkai) l�that�ak. Az eml�tett filmet�d�k azonban sokban k�l�nb�znek a t�m�ban megszokott portr�-mozikt�l, hiszen nem a megszokott m�don, az ezerszer "�jracs�cs�lt" szappanopera-panelek alapj�n mutatj�k be a nagy kett�st. ![]() ![]() A Ruttkair�l sz�l� "igazmese" az �letr�l, a sz�nh�zr�l, a szeg�nys�gr�l, a lelki gazdags�gr�l �s az �lmokr�l reg�l. Sz�nh�zi pillanatokat, filmr�szleteket villant fel �s megmutatja azokat az apr�nak t�n�, kulissz�k m�g�tti kacatokat, melyeket a jeles m�v�szn� oly sz�vesen viselt, esetleg hal�l�ig f�ltve �rz�tt. A Latinovitsr�l sz�l� f�l �r�s et�d komorabb alkot�s, melyb�l egyebek mellett kider�l, hogy L.Z. folyton az igazi sz�nh�zat kutatta, de azt m�gsem a val�s�gos p�diumon tal�lta meg, hanem a ligeti �llatkertben: "Fura Maugli vagyok - �llap�tja meg ep�sen az eml�k�t �rz� filmszalagon -, majdnem az �llatkertben, m�gis kicsit id�bb sz�lettem, �ppen Kr�dy Gyula b�csi s�rkerti asztala f�l�tt; felejthetetlen eml�k� nagyap�m, Gundel K�roly vend�gl�j�ben..." - Sz. Z. A. - 2002. janu�r 14.
- Merliner News - 2002. janu�r 11. De�k Krisztina filmes, �s csak ritk�n adatik meg neki, hogy sz�nh�zban dolgozzon. Most azonban �jb�l lehet�s�ge ny�lik r�, hiszen a Radn�ti Sz�nh�zban, ahol kor�bban nagy sikerrel �ll�totta sz�npadra Gozzi Szarvaskir�ly�t, ism�t rendez: ez�ttal Darvasi L�szl� St�rr kapit�ny c�m� m�ve ker�l bemutat�sra. A premier m�rciusban lesz. A rendez�n� a Radn�ti aktu�lis sz�nLapj�ban megjegyzi: Darvasi darabj�t viszik sz�nre �s nem a St�rr eredetij�t, azaz F�st Mil�n A feles�gem t�rt�nete c�m� remekm�v�t. - Fontos lesz�gezni, hogy aki az ut�bbi reg�ny sz�npadi adapt�ci�j�ra sz�m�t, csal�dni fog. Mert ez nem az, hanem a reg�ny vez�rmot�vum�nak kiemel�se, St�rr h�zass�g�nak t�rt�nete. Darvasi eg�szen m�shov� rakja a hangs�lyt: kiemel, felnagy�t vagy �ppen lekicsiny�t dolgokat. Persze mindenki �rzi majd m�g�tte F�st Mil�n nagyreg�ny�t, de �pp azt a buktat�t ker�li el, miszerint nagyreg�nyt m�g tal�n soha senkinek sem siker�lt ill�zi�kelt�en sz�npadra �ltetnie - �ll�tja De�k Krisztina. Az �j premier kapcs�n film �s sz�nh�z k�l�n�s viszony�r�l is megtudhatunk egy s m�st. De�k szerint az a legf�bb k�l�nbs�g, hogy a sz�nh�zban m�s a sz�n�sz �s a rendez� viszonya: - Arra gondolok, hogy ha filmet k�sz�tek, akkor hi�ba nagyon pontos a forgat�k�nyv, m�gis hossz� ideig csak az �n fejemben l�tezik a film. Amikor a sz�n�sszel utolj�ra tal�lkozom a forgat�son, ut�na m�g h�napokat t�lt�k v�g�szob�ban, �s ott m�g sok minden t�rt�nik. Teh�t a film az eny�m, akkor is, ha m�r a sz�n�sz nincs ott. A sz�nh�zban szinte ford�tva van. Ezt nemr�g megtapasztaltam O'Neill P�rbajh�s�nek rendez�s�n�l a Budapesti Kamarasz�nh�zban. Az olvas�pr�b�n m�g a rendez� tudja a legt�bbet, �s ezt a pr�b�k sor�n fokozatosan �tadja a sz�n�sznek. Elvesz�ti a tud�s�t. Egy id� ut�n a sz�n�szek m�r sokkal t�bbet tudnak a dologr�l, �s a premieren m�r nagyon kev�s sz�ks�g van a rendez�re. - Schwalm - 2002. janu�r 04.
A Ferencv�rosban, a volt expo-telken m�rcius 15-�n megny�l� Nemzeti Sz�nh�z egy�bk�nt a tervek szerint Mad�ch m�v�vel, Az ember trag�di�j�val kezdi meg els� - csonka - �vadj�t. A Trag�dia d�szbemutat�j�t k�vet�en a k�z�ns�g k�t Shakespeare-dr�m�t is l�that majd: Schwajda Gy�rgy rendez�s�ben a Vihart (m�rcius 23-�n), Anatolij Vasziljev ir�ny�t�s�val pedig a Lear kir�lyt (novemberben) - n�i v�ltozatban. Az orosz rendez� egy�bk�nt saj�t t�rsulat�val m�r a Budapesti Tavaszi Fesztiv�lon bemutatkozik a magyar k�z�ns�g el�tt a Requiemmel, s e darabot h�romszor j�tssz�k majd a Nemzetiben is. �sszel a francia Ariane Mnouchkin �s t�rsulata vend�gszerepel majd a Ferencv�rosban, majd a jap�n Tadasi Suzuki, illetve okt�berben a norv�g Kai Johnsen rendez a Nemzetiben. - Merliner News - 2002. janu�r 03. �p�l a Nemzeti. A sokadik - ez�ttal valahol a k�lv�rosban, a L�gym�nyosi h�d pesti l�b�n�l. De tal�n m�r az �p�t�m�v�szek �s a sz�nh�zt�rt�n�szek sem tudj�k fejben tartani, h�nyadik terv l�tszik most megval�sulni. Az eg�sz t�rt�net olyan, mint egy gig�szi hossz�s�g�, fordulatokban gazdag kalandreg�ny. Amelynek m�g mindig nincs v�ge... "A leg�jabb elk�pzel�s figyelembe veszi a sz�nh�zi szakma �rdekeit, v�lem�ny�t is. Az �lmok helyett a val�s�gb�l, a realit�sokb�l indul ki. Azt hiszem, a hajdani tervekkel pontosan az volt a gond, hogy nem sz�moltak a lehet�s�gekkel, az anyagi h�tt�rrel. A Nemzeti Sz�nh�zat nem annyira a m�retei kell hogy jellemezz�k, hanem az �zl�ses k�lcs�n, az ig�nyess�g �s a magas sz�nvonal. Ez ut�bbi �p�t�szeti �s m�v�szeti szempontb�l egyar�nt alapfelt�tel!" - nyilatkozta az Esti H�rlapnak 1996. j�lius 22-�n Dr. Fiala Istv�n frissen kinevezett korm�nybiztos. Rem�nyteljes mondatait - mint m�r annyiszor - r�szben c�folta az �let. Az Erzs�bet t�ri terv (is) a f�stbe ment. A budai V�rsz�nh�zat 1787. okt�ber 16-�n nyitj�k meg. Az els� magyar nyelv� el�ad�st csak h�rom �v m�lva - Kelemen L�szl� vezet�se alatt - 1790. okt�ber 20-�n t�zik m�sorra. A magyar nyelv �pol�sa, a nemzet nyelv�n t�rt�n� sz�nj�tsz�s ir�nti ig�ny az ezt k�vet� �vtizedekben egyre er�s�dik, aminek eredm�nyek�ppen a mai K�roly krt. 7-es sz�m alatti H�cker-sz�l�ban (sz�la=szalon) 1809 �s 1812 k�z�tt a magyar nyelv� nemzeti sz�nj�tsz�s v�gre gy�keret ver. Sz�chenyi Istv�n 1832-ben "A magyar j�t�ksz�nr�l" c�m� r�pirat�ban ind�tv�nyozza az igazi Nemzeti �p�t�s�t, ennek hat�s�ra Grassalkovich herceg a mai Astoria sz�ll�val szembeni telket felaj�nlja a sz�nh�znak. A Nemzeti �p�t�s�t Pest v�rosa �s Pest v�rmegye azonban egym�sra h�r�tja/terheli, �gy egyik�k sem v�llalja a 43 000 v�lt�forintra tervezett beruh�z�si k�lts�get. A lelkes pesti polg�rs�g 1835. okt�ber 31-�n Johann Kolb v�rosi sz�sz�l� r�v�n az �p�tkez�shez 15 ezer v�lt�forintot szerez, egyben javasolja az �p�l� magyar sz�nh�z sz�m�ra a teljes ad�mentess�get. A sz�n�szek pedig lemondanak k�t�vi, a v�rmegye �ltal l�tminimumk�nt biztos�tott seg�ly�kr�l. A sz�nh�z �p�t�se Zitterbarth M�ty�s pesti �p�t�sz tervei alapj�n 1835. szeptember 28-�n megkezd�dik. Az �p�ttet�: Pest v�rmegye. Nem eg�szen k�t �v alatt meg�p�l �s 1837. j�lius 22-�n megnyitja kapuit a Pesti Magyar Sz�nh�z, amely 1840-t�l a Nemzeti Sz�nh�z nevet veszi fel. Az �p�letet 1874-ben �t�p�tik, majd 1908-ban - elhamarkodottan - lebontj�k. A t�rsulat ideiglenesen az 1875-ben, a mai Blaha Lujza t�ren �p�lt N�psz�nh�z �p�let�be k�lt�zik mindaddig, am�g a v�gleges �p�let el nem k�sz�l. Az ideiglenes sz�nh�z �tv�szel minden t�rt�nelmi esem�nyt, de a metr��p�t�s megpecs�teli sors�t. A nemzet sz�nh�z�nak szomor� t�rt�nete e pontn�l �jabb fordulatot vesz. A t�rsulat a tervek szerint r�vid ideig �j otthont ad� �p�letbe k�lt�zik a Hevesi S�ndor t�rre. A p�nztelens�get �thidaland�, Gobbi Hilda �sszn�pi adakoz�st kezdem�nyez, de a kivitelez�s tervezett k�lts�gei valahogy mindig gyorsabban n�nek, mint az �sszegy�jt�tt p�nz. 1985 �ta egym�sba �rnek a tervek �s az elk�pzel�sek. Most azonban �gy t�nik, Schwajda Gy�rgy ir�ny�t�s�val v�gre �jj�sz�lethet a Nemzeti. A baj csak az, hogy a jelenlegi �p�tkez�s sz�nvonal�r�l megoszlanak a v�lem�nyek. A Magyar �p�t�sz Kamara kiz�rta soraib�l Sikl�s M�ria tervez�t, a sz�nh�zi szakma egy r�sze "plaza-sz�nh�znak" nevezi az �p�l� Nemzetit. R�ad�sul egyre t�bben hangoztatj�k: ma m�r nincs sz�ks�g erre a kiemelt te�trumra. Hogy kinek van/lesz igaza: hamarosan kider�l... - Sz. Z. A. -
![]() |