Pusztaradvány

első említése XIII. századi, mikor IV. Béla visszatért a tatárok által elpusztított országba, megmaradt híveit megjutalmazta. Így kapott Detre is „örökös szállásul” földet, köztük Radványt is. Detre unokái a rozgonyi csatában az Amadék oldalán harcoltak Károly Róbert király ellenében, ezért az uralkodó a vesztesek minden vagyonát elkobozta.

« Vissza

1333-ban Felkus fia György 50 márkáért
visszavásárolta Radványt, minek illetőségét átadta
lányának, Zugkának. Felkus utódai vették fel a
Radványi nevet. A Detre férfiág kihalása után hosszas
per indult a területért. Ezt zárta le 1397-ben
Zsigmond király, aki a bolgár hadjárataiban hűséges
harcosát Radványi Mátét erősíti meg a tulajdonban.
A török, osztrák időkben sokat szenvedett, a lakosság
alaposan lecsökkent, illetve jobbágytelkei pusztává
váltak. A XVIII. század végén újratelepítették,
1828-ban 22 házban 152 lélek lakott.