Régeci vár

A regéci vár egy vulkáni eredetű hegy tetején épült. A természeti erők hatására könnyebben lepusztuló kör- nyezetből megmaradó dácitkúp, a vulkanikus kráterdugó adja a vár alapját. A késői, 1285-ös tatárjárás idején már állt a nagy négyzetes öregtornya, aminek építtetője feltehetően a tatárokkal csatázó Simon fia, György. 1316-ban királyi birtok lett. Zsigmond király Boldogkőhöz hasonlóan Braskovics György szerb fejedelemnek zálogosította el, így megszerezve több szerb várat, közöttük Belgrádot. Mátyástól a Szapolyaiak kapták meg, majd Ferdinánd birtokába jutott.

« Vissza

A vár történetének legfényesebb korszaka a Rákócziiak ideje. I. Rákóczi Ferenc is sokat tartózkodott a várban. Halála után özvegye, a Munkácsot később hősiesen védő Zrínyi Ilona, az öthónapos kis Ferenccel ideköltözött. 1686-ban a császáriak elfoglalták és elpusztították. A szabadságharc során II. Rákóczi Ferenc már nem is használhatta a regéci várat. A romok között már sokan keresték a Tököli- és Rákóczi kincseket, de a romok szakszerű feltárása még várat magára. A vár a Mogyoróska községből induló túrával érhető el. A település templomától a fő utcán ÉK-re haladunk, majd az utca végén jobbra kanyarodunk. A várdomb bokros nyugati oldalán a kék jelzésen tartunk felfelé. A bokrok közül hamarosan lejtős rétre jutunk, majd balra fordulunk. Útközben találkozunk a DK-ről jövő piros jelzésű „Rákóczi úttal”, amellyel együtt haladunk a vár keleti feljárójáig. A várhoz vezető feljáró balra nyílik, piros rom jelzés (PL) vezet mintegy 10 perces erős kapaszkodóval a vár déli sarokbástyájához.

Tovább »