A lombardiai ágból származott Pallavicini Sforza, ki
részt vett az 1540-es erdélyi hadjáratban.
Az Ausztria–Magyarországban honos, már nálunk is
több ágazatra szakadt Pallaviciniek a genovai ágból
származnak. A család egyik tagja, János Lukács, mint a
genovai köztársaság követe 1731-ben került Bécsbe, de
csakhamar III. Károly király szolgálatába lépett. A török
hadjárat alatt (1738.) a dunai hajóhad parancsnoka
volt. 1741-ben Mirandola ostromát vezette. 1743–44-
ben Camposanto és Cuneo mellett fényes diadalokat
aratott. 1746-ban Parma ostrománál megsebesült, s
ekkor az elfoglalt tartományok főhelytartója lett, mely
állástól 1753-ban, mint az aranygyapjas rend lovagja
vált meg. Meghalt Bolognában, 1773. szeptember 27-
én. Fia Károly, született Genovában 1742., s az osztrák
hadseregbe lépve, 31 éves korában már ezredes lett.

« Vissza

1779-ben Habelschwert ostrománál tanúsított
vitézségéért a Mária Terézia lovagrendet nyerte. 1788.
szeptember 13-án Örményes mellett (Krassó vármegye)
a törökök ellen vívott csatában megsebesült, és 1789.
március 3-án Temesváron meghalt.
Nejétől, Zichy Leopoldina grófnőtől egyetlen fia,
Edvárd őrgróf született (1787., megh. 1839.), ki mint a
mindszentalgyői hitbizományi uradalom tulajdonosa, az
1827. XLIII. t. c. által a magyar honfiúságot nyerte.
Neki hat fia volt, köztük János, a pusztaradványi
kastély tulajdonosa.