II. Az úttörők

avagy négy filmstúdió az önállósulás útján (1976 - 2000)

1. A Budapest Filmstúdió

A Budapest Filmstúdió az ötvenes évek végén alakult az egykori Híradó- és Dokumentumfilm Gyárban ("kettes telep" - Könyves Kálmán krt.). A stúdiót 25 éven keresztül Nemeskürty István, a filmszakmában Tanár úrként tisztelt, ismert filmszakember és irodalomtudós vezette. Az ő műhelyszervező és produceri tevékenysége révén verbuválódott össze az alapító gárda, amely a 60-as évek elejétől kezdődően meghatározó szerepet játszott a magyar mozgóképművészet megújításában.

A stúdió évente 5-6 filmet készített, játékfilmet és dokumentumfilmet egyaránt. Minden jelentős magyar rendező forgatott itt filmet, így hát nem véletlen, hogy a sokféle világlátású- és stílusú szerző együttesen teremtette meg azt, amit később "aranykorként" könyvelt el a köztudat.
Itt készültek Várkonyi Zoltán máig népszerű, romantikus Jókai Mór feldolgozásai , A kőszívű ember fiaitól a Fekete gyémántokig. Ebben az alkotóközösségben szerzett rangot, majd vált világszerte elismert rendezővé Jancsó Miklós (Szegénylegények, 1965, Csillagosok, katonák, 1967), itt szerzett nemzetközi hírnevet Gaál István (Sodrásban, 1963), Elek Judit (Sziget a szárazföldön, 1969), Gábor Pál (Tiltott terület, 1969), Mészáros Márta (Eltávozott nap, 1969), Kézdi-Kovács Zsolt (Mérsékelt égöv, 1970), Lugossy László (Azonosítás, 1976), Dárday István (Jutalomutazás, 1974), Gothár Péter (Ajándék ez a nap, 1979), Bereményi Géza (Tanítványok, 1986).

Nemeskürty István bízott a pályakezdő rendezőkben, lehetőséget biztosított nekik a bemutatkozásra, így vált a Budapest Filmstúdió egy új és erőteljes rendezőnemzedék bölcsőjévé, a hagyomány és megújulás letéteményesévé. A kommunista rezsim alatt a stúdió számos játék- és dokumentumfilmje foglalkozott a magyar társadalom sajátos szabadságharcával (Jancsó Miklós: Szegénylegények, Gaál István: Magasiskola, Mészáros Márta: Napló-trilógia, Dárday István: Jutalomutazás, Filmregény ).

A történelmi leckék mellett jól megfértek az irodalmi ihletettségű munkák is: Hintsch György Németh László remekművét, az Iszonyt fogalmazta vászonra, Ranódy László Móricz Zsigmond Árvácskájából forgatott emlékezetes filmet, a korán elhunyt Bódy Gábor Weöres Sándor világát teremtette újjá képi eszközökkel (Nárcisz és Psyché).

A műhely vezetője 1985-ben Hanák Gábor történész lett. Hűen követte az elődök példáját. Az ő vezetése alatt születtek meg Kézdi-Kovács Zsolt Kiáltás és kiáltás, Sára Sándor Könyörtelen idők, Bokor Péter Habsburg Ottóról forgatott filmjei.

A 90-es években fiatal rendezők új generációja kezdett el dolgozni a Budapest Filmstúdió égisze alatt: Téglássy Ferenc, Enyedi Ildikó (Arany Kamera díj, Cannes), Janisch Attila, Kamondi Zoltán, Erdélyi János, Zsigmond Dezső ma már ismert, elismert rendezők.
Itt mutatkozott be a televíziós életművel rendelkező Fehér György, itt készített nagyszabású dokumentumfilm-sorozatot Ózdról Almási Tamás, a Videoton gyárról Schiffer Pál.

1992-ben Hanák Gábort az addigi helyettes, Kardos Ferenc filmrendező váltotta fel, aki haláláig vezette a műhelyt. 1992.- től tovább bővült a Budapest Filmstúdió filmpalettája:
Itt készült 1992-ben Szomjas György Roncsfilmje. '93-ban Mészáros Márta A Magzat című, a béranyaságról szóló felkavaró mozija, Erdőss Pál Fényérzékeny története és Mihályfi Sándor Tamási-adaptációja, az Ábel a rengetegben kapcsolódott ide. 1994-ben Mészáros Márta A hetedik szoba című játékfilmje, 1996-ban Szász János Wittman fiúk című - nemzetközi díjesőben részesülő - munkája, majd Janisch Attila Hosszú Alkonya született a Budapest Filmstúdióban.
Kardos Ferenc eltávozásával befejeződött egy korszak a stúdió életében.

1999-ben a stafétabot Kántor László operatőr-rendező vezetésével a magyar film legfiatalabb nemzedékének kezébe került. Az új vezetés célja, hogy négy évtized szellemi és erkölcsi tradícióján keresztül egy új, 21. századi arculatot és kommunikációs stílust honosítson meg Magyarország legrégebbi alkotóműhelyében.

A Budapest Filmstúdióban készült filmek